Az emberek már nagyon rég óta próbálják különböző vegyületekkel, kemikáliákkal javítani a közérzetüket, s ezek közül talán az egyik legelső volt az alkohol.
Több fajta alkohol létezik. Az etanol, amit megtalálhatunk a sörben, borban, whiskey-ben… nem ugyanaz, mint amit a kórházban fertőtlenítésre használnak (az izopropil alkohol).
Az etanol azon növények fermentációjával képződik, melyek magas szénhidrát tartalommal rendelkeznek, pl. árpa, búza, kukorica, gyümölcsök. Az etanol nem esszenciális tápanyag, emellett igen magas energia tartalommal, grammonként 7 kalóriával rendelkezik.
Az alkohol könnyen felszívódik az emésztőrendszerben. A felszívódás mértéke főleg a gyomorban jelenlévő étel mennyiségétől függ. A bélrendszeri felszívódást követően az etanol a májba kerül, ami több mint 90%-át metabolizálja. A nem metabolizálódott etanol változatlanul kerülhet a véráramba.
Igazából a máj előtérbe helyezi az etanol üzemanyagként való hasznosítását, így ezáltal más alapanyagokat kiszorít… tehát az alkoholt használja elsőként a rendelkezésre álló üzemanyagok közül. A máj alkohol-dehidrogenáz (LDH) egy olyan enzim, mely az etanol oxidációjának sebességét szabályozza (kb. 15 g/óra ~ 1 átlagos sör). Egy 70 kg súlyú felnőtt férfi kb. 4 ital elfogyasztása után (egy órán belül) már ittasnak mondható általában.
Ugyan maga az etanol nem mérgező, a felszívódás során keletkező melléktermékei – acetaldehid, acetát – azok. Ezek a melléktermékek okozzák a hányingert az ivást követően. Az alkoholizmus kezelésére használt gyógyszerek egy fajtája kifejezetten az acetaldehid felhalmozódását teszi lehetővé, ami komoly émelygést és rosszullétet okoz, ami a későbbiekben segíti az alkohol elkerülését. Ezek a melléktermékek további anyagcsere folyamatok segítségével kerülnek végül eltávolításra a szervezetből vizelet és széklet formájában.
Az Egyesült Államokban egy átlagos italnak nevezett mennyiség esetén 15 gramm etanolt tartalmaz az adott termék, ami a következő “frissítőkben” található meg: 3.5 dl sör, 1.5 dl bor, 50 cl vodka/rum/whiskey. Európában az átlagos ital mennyiség 8-12 gramm etanolt tartalmaz. A mérsékelt ital fogyasztást szokták úgy meghatározni, hogy napi 1-2 ital, tehát kb. 30 gramm alkohol bevitele naponta még “elfogadhatónak” nevezhető.
Miért olyan fontos az alkohol?
Függetlenül az alkohol fogyasztással kapcsolatos egészségügyi kockázatoktól, nagyon sok ember él vele. A 18 év felettiek közel 70%-a a fogyaszt alkoholt a fejlettebb országokban. Több férfi fogyaszt alkoholt, mint a nők, és a nyugdíjba vonulást követően mindkét nem esetében a bevitel is csökkenő pályára áll.
Egy tanulmány során kiderült, hogy a 19-30 éves felnőttek körében a férfiak 45%-a súlyos alkohol fogyasztási problémákkal él, míg a hölgyek esetében ez 27%.
Az alkohollal élők kis része “probléma-alkoholista”. Ezt könnyen meghatározhatjuk, ha az alábbi tünetekből 3, vagy több igaz valakire:
– a káros hatás tudatában is iszik
– erős vágyat érez az ivásra
– ha iszik, akkor azt kontroll nélkül teszi
– elvonási tüneteket észlel
– prioritásba kerül az ivás, mint tevékenység, más mindennapi teendők előtt
– tolerancia problémák
Az alkohol birtoklása és fogyasztása illegális az Egyesült Államokban betöltött 21. életévet megelőzően. Mégis a legtöbbet használt “drog” a fiatalok körében az alkohol. Az amerikai fiatalok 62%-a már kipróbálja az alkoholt a 16. életévének betöltése előtt.
Bizonyos nézetek szerint az alkohol szociális problémákat gerjeszt (természetesen ez egy két irányú utca… az alkohol problémákat generál, a problémák pedig iváshoz vezethetnek…). Felmérések alapján a túlzott alkohol fogyasztás az amerikai vállalkozásoknak 134 milliárd USD kárt okoz az alkohol okozta betegségek, munkahelyi balesetek, valamint a munkavállalók ehhez köthető kártérítési igényei alapján.
A másik véglet pedig az, hogy az alkohol kritikusan fontos része a jól működő társadalomnak, mert több millióan dolgoznak az alkoholhoz köthető iparágakban, milliárdos bevételt generál az országoknak az adóvonzata, valamint a reklámokba fektetett összeg is USD milliárdokban mérhető éves szinten. Bizonyos kutatások azt támasztották alá, hogy a mérsékelt alkohol fogyasztás, akár még egészségre jótékony hatást is gyakorolhat. A kérdés tehát összetett, a különböző megvilágításokból másképp láthatjuk ugyanazt a gondolatkört.
Az alkohol és a testösszetétel összefüggései
Az alkohol hozzáadása a szokásos tápanyag bevitelhez elhízáshoz vezethet, mivel a bevitt alkohollal többlet energia kerül a szervezetbe – kiemelten igaz ez, ha szokássá válik és hosszútávon, napi szintű többletet jelent – . Az sem megoldás, ha a szilárd tápanyagból bevitt energia egy részét “cseréljük” alkoholra, mivel ez esetben is nagy eséllyel izomveszteséghez vezet az aminosavak és teljes fehérjék jelenlétének csökkenése mellett. Egy igen kiterjedt adatbázisra építő analízis azt mutatta ki, hogy hiába a többlet energia, ami bevitelre került Hölgyek esetében alkohol formájában, a testtömeg index nem változott ezzel arányosan. Férfiak esetében ez a napi “két italt” meghaladó mennyiség fogyasztása esetén kimutatható volt a testtömeg index alapján is. A változatlan testtömeg index nagy eséllyel annak köszönhető ilyen esetben, hogy a megemelt alkohol bevitel mellett kevesebb a szilárd tápanyag bevitele, illetve, hogy aktívabb életmódot folytat valaki. Természetesen, nem szabad elfelejteni a tényt, hogy az izom leépítő folyamatok nem csak a teljesítményt vetik vissza rövid-, és hosszútávon, hanem a megjelenésre (forma, bőr, haj, körmök, fogak) is komoly negatív hatást gyakorol.
Emellett az alkohol rontja az ítélőképességet, így azok akik isznak rendszeresen, többször találhatják magukat olyan szituációban, ami az étkezésükre is kihatással lesz (nyomjunk le egy tál chipset a sörhöz… pár csirkeszárny még belefér… és ha már belefért, nyomjunk rá még egy sört…). Tegyünk ennek ellenkezőjéről!
Alkohol és emésztés
A túlzott alkohol fogyasztás rontja a hasnyálmirigy enzim szekrécióját, ami táplálék felszívódási zavart eredményezhet, kiemelten a zsír és fehérje szempontjából. A hasnyálmirigy emésztési funkciói mellett az endokrin funkciókra is hatással lehet a túlzott alkohol bevitel oly annyira, hogy az alkoholizmus egyik gyakori mellékhatása az inzulinrezisztencia kialakulása, ami egyenes út a cukorbetegség és a vele összefüggésbe hozható szövődmények kialakulásával. Az anaerob energia előállítás kerülhet túlsúlyba a sejteken belül, így túlzott tejsav termelést okoz.
Alkohol és a tápanyagok
Az alkohol megváltoztathatja a tápláltsági állapotot. Az alkohol fogyasztás velejárója a nem megfelelő aminosav hasznosítás, valamint a fehérjeszintézis a májban, emellett a fokozott fehérje oxidáció ami a sejtek regenerálódása miatt szükségessé válik. Egyéb vegyületek, mint a leptin, gyakran nagyobb mennyiségben észlelhetők alkoholisták esetében, ami nem csak csökkenti az étvágyat (evolúció-… és így élet ellenes), de gyulladásos folyamatokat is előidézhet.
A máj az egyik legfontosabb vitamin raktárunk, mely a vitaminokat metabolikusan hasznosíthatóbb formára alakítja. A túlzott alkohol fogyasztás csökkenti a folsav, a B6-vitamin, a B1-vitamin, valamint az A-vitamin felvételét és hasznosítását. A folsavhiány a leggyakoribb az alkoholisták körében, valószínűleg a nukleinsavak megnövekedett szükségessége miatt, melyet a szervezet ilyen esetben a máj sejtjeinek regenerációjára fordít. Az alkohol úgy viselkedik, mint egy anti-vitamin, ami főleg az A, a B1, a B3, valamint a K-vitaminokat érinti. Az E-vitamin szintjének csökkenése is sok esetben összefüggésbe hozható a túlzott alkohol fogyasztással.
Az alkohol és a másnaposság
Az alkohol komolyan befolyásolja az erek és a bennük keringő folyadék térfogatát. Ez túlzott alkohol fogyasztást követően komoly fejfájást idézhet elő. Vannak olyan gyógyszerek, melyeket sosem szabadna másnaposság esetén alkalmazni, mert az etanol melléktermékeivel kölcsönhatásba lépve károsíthatják a májat.
Az émelygés összefüggésbe hozható a toxikus melléktermékekkel, ami irritációt okozhat a gyomorban.
Az alkohol elnyomhatja az antidiuretikus hormon (ADH) felszabadulását. Ez több vizeletet eredményez. Egy átlagos ital a megszokott vizelethez plusz 1,5 dl folyadékot adhat, így a dehidratáltság lejtőjén találhatja magát bárki.
Az alkohol és a hormonok
A krónikus alkohol bevitel az egyik legkomolyabb befolyásoló tényezője a nemi hormon termelésnek. Az etanol egy olyan toxin, mely megemeli az aromatáz enzim aktivitását, mely a tesztoszteront ösztrogénné segíti átalakulni. A rendszeresen alkoholt fogyasztó személyek esetében az endokrin rendszer sok fajta módosulásra “képes”, mint például a meddőség kialakulása, vagy éppen az elnőiesedés (férfiak esetében), melyek szinte mind közvetlen összefüggésbe hozhatóak a tesztoszteron szint csökkenésével és az ösztrogén szint emelkedésével. Kijelenthető, hogy az alkohol fogyasztást a tesztoszteron szint visszaesése jellemzi.
Az alkohol, a szív betegségei és az oxidatív stressz összefüggései
Az alkohol fogyasztásnak komoly hatásai vannak a szív egészségére. 25 különböző országban, több mint 100 kutatás adatai támasztották alá, hogy a túlzott alkohol fogyasztás, valamint az attól való függőség komolyan lerövidíti az élettartamot. A moderált alkohol fogyasztás, nem jelent negatív változást a szervezet egészségében, így ebben az esetben is érvényes a módjával fogyasztható minősítés.
Érdekes megfigyelést regisztráltak a kutatások alatt az alacsony mértékű alkohol fogyasztással kapcsolatban. Az összegyűjtött adatok alapján azt mutatták ki, hogy a napi 0,5-1 adag alkohol bevitelét követően a szervezet jobb egészségügyi helyzetbe került (a megfogalmazás alapján “kevesebb egészséget veszélyeztető rizikó merült fel”). A legelfogadottabb ezt a nézőpontot szem előtt tartva a napi 0,5-1 pohár vörösbor fogyasztása, de ki kell emelni, hogy nem “csak” a vörösbornál észlelték ezt a pozitívnak mondható jelenséget.
A túlzott mennyiségű oxidatív stressz kimutathatóan összefüggésbe hozható érrendszeri betegségekkel, a rákos megbetegedésekkel és a cukorbetegséggel is. A rendszeresen napi 50 grammot meghaladó alkohol fogyasztás az alábbi következményekkel járhat:
– máj károsodás
– zsír szintézis emelkedés
– tápanyaghiány kialakulása (főleg a B-vitaminok)
– omega-3 zsírsav hiány növekedés
– izomszövet vesztés/lebontás
Az elhízás is a következménye az alkohol fogyasztás miatt történő májműködés romlásnak. A rendszeres etanol bevitel csökkenti az izomtömeget, zavart okoz a vérkeringésben, és az emésztést (a tápanyagok megfelelő felszívódását) is hátráltatja.
Az alkoholfogyasztás és a terhesség összefüggései
Általános vélekedés, hogy a terhesség ideje alatt az alkohol fogyasztása igencsak rossz ötlet, de valóban így lenne? A CDC (Centers for Disease Control and Prevention) álláspontja szerint a várandós anyukák alkohol fogyasztása a terhesség alatt olyan változásokat okozhatnak a magzat szervezetében, melyek a majd születendő gyermek egész életét negatívan befolyásolhatják, többek közt fizikai-, mentális-, és viselkedészavarhoz vezethet. Az alkohol 100%-os kivonása a várandós anyukák mindennapjaiból a lehető legminimálisabbra csökkenti ezeknek a tényezőknek a kialakulását. Van olyan vélekedés is, hogy a heti 1-2 alkalommal 1 adag alkohol bevitele nem befolyásolja negatívan a baba fejlődését. (Véleményem szerint nem éri meg 1-1 pohár bor az esetleges rizikót, amit születendő gyermekünknek okozhatunk.) Ezt a vélekedést a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat is osztja Nagy-Britanniában.
Egyéb érdekes adatok az alkoholfogyasztással kapcsolatban
Az alkoholt kipróbáló felnőttek 15%-a függővé válik élete során.
A máj 10-20%-os teljesítményű működése elegendő az életben maradáshoz.
Az Egyesült Államokban 4-ből 1 ember halálát okozza alkoholfogyasztás, dohányzás, vagy kábítószer használat.
Az alkoholfogyasztással emelkedik a GABA felszabadulása a szervezetben, ami felelős a kezdeti álmosságért, majd az azt követő szakaszos, messze nem minőségi alvásért.
Az alkohol halálos mértékű túladagolása nagyobb veszélyt jelent, mint az LSD.
A rendszeresen alkoholt fogyasztók több, mint 90%-nál alakul ki a máj elzsírosodása.
A krónikus májbetegség és a cirrózis a 12. vezető halál ok az Egyesült Államokban.
Oroszországban 1995-ben elkövetett emberölések 75%-ban a túlzott alkohol fogyasztás volt bizonyítható.
A rendszeresen alkoholt fogyasztók esetében olyan máj enzimek szintje emelkedik, melyek bizonyos gyógyszerek hatását csökkentik a későbbi használatuk folyamán.
Az alkohol komoly előidézője a depressziónak, valamint az öngyilkossági kísérleteknek. Az alkoholt fogyasztók esetében 50-75%-kal nagyobb a hajlandóság a depresszióra és az öngyilkos hajlam kialakulására, mint az alkoholt nem fogyasztó populáció esetén. Az alkohol depresszív hatást gyakorol az agyra, mely által romlik az ítélőképesség és a döntéshozatal.
Összefoglalás és javaslatok
Ha nem fogyasztasz alkoholt, nincs is miért elkezdened azt. Amennyiben minimális mértékben szoktál alkoholt fogyasztani, nagy eséllyel nem lesz negatív hatással az egészségedre, és elhízni sem fogsz tőle. Az alkohol fogyasztás mennyiségével szoros összefüggésben van bizonyos tápanyagok felszívódása/hiánya, így az alkohol fogyasztás emelkedésével az egészségügyi kockázatok is komolyabbak lesznek.
Gondold végig, hogy beszednél-e csak úgy antibiotikumot és/vagy erős fájdalomcsillapítót az orvosod tanácsa ellenére? Jó eséllyel a válasz: nem. Az alkohol hiába “vény nélkül” hozzáférhető… hatását tekintve drog! Ezt soha ne felejtsd el! Légy okos! Vigyázz a saját és Szeretteid egészségére!
