Elképesztő a különbség a jelenben jelenlévő atletikusság, dinamizmus és robbanékonyság, valamint a pár évtizeddel ezelőtti kosárlabda sportjának képét tekintve.
Hogyan lehet az, hogy egyre jobb ugróképességgel megáldott játékosokat láthatunk kibontakozni akár egész fiatalon is? Véleményem szerint ez több összetevős kérdés. A Föld népességének növekedésével a genetikailag jobban ugró populáció is növekszik. Egyre korábban kezdenek el TUDATOSAN sportolni az utánpótlás korú Sportolók, emellett az elvárások is egyre magasabbak mind a Sportolóknak saját magukkal szemben, mind az edzők elvárásai a Játékosaikkal kapcsolatban.
A növekvő populáció egyre több genetikailag tökéletesen ugró Sportolót generál
Nem újdonság, hogy vannak akik olyan genetikával jönnek a világra, mely szinte tökéletes ugró Játékossá teszi őket, még mielőtt járni tudnának… Több genetikai tényező is befolyásolja az ugróképességet: fehér-, vörös izomrost arány, combcsont hossza, izom eredések és tapadások elhelyezkedése, ínak állapota, súlypont, a miotatikus reflex érvényesülésének hatékonysága, csípő mobilitás… stb. A gondolatmenet kedvéért tételezzük fel, hogy 25 fajta genetikai tényező befolyásolja az ugróképességet. Mivel a Föld népessége folyamatosan emelkedik, így annak is emelkedik a lehetősége, hogy a 25 tényező együttes jelenléte egyre többször lesz felfedezhető az újonnan világra jövő emberek képességeit tekintve. Hogy csak pár „tökéletes ugró genetikával” rendelkező Játékost említsünk… Julius Erving, Michael Jordan, Spud Webb… 30 évvel ezelőtt az ilyen képességekkel rendelkező Játékosok száma nagyon alacsony volt, és a természetesen magasra ugró Játékosok kivételes jelenséget képviseltek. Most, hogy az emberi populáció már 7 milliárd felett van… a 25 tényező együttes jelenléte egyre gyakoribbá válik.
A genetikailag tökéletes ugró talán legegyértelműbb megszemélyesítője, Vince Carter. VC-nek az egész karrierjét végig kísérte ugróképessége, és vitathatatlanul minden idők legjobb ugrói/zsákolói között emlegetik. Egy 2009-es interjúban nyilatkozta le Vince, hogy még a középiskolai évek alatt sem erősített igazán. Ezt most… még egyszer… Vince Carter az egyetem előtt nem erősített rendszeresen, mégis ilyenekre volt képes:
Azt hiszem, hibátlan Vince Carter esetében a genetikailag tökéletes ugró elnevezés, mivel az edzéseihez túl sok köze nem volt az ugró képességének… sokkal inkább a szüleitől kapott áldásos génekhez.
Egyre korábban kezdik TUDATOSAN elfejleszteni az utánpótlás korú Sportolók fizikai képességeit
Megkérdőjelezhetetlen, hogy az edzésmódszerek, edzéstechnikák, edzéseszközök folyamatos fejlődésen esnek át. A kutatások egyre hatékonyabb utakat fedeznek fel a képességek maximalizálásának érdekében, emellett egyre több Sportoló alkalmazza is ezeket a folyamatosan megújuló lehetőségeket. Ha megkérdeznél most valakit, hogy a 70-80-as években hogyan erősítettek a kosárlabdázók, nagy eséllyel olyan választ kapnál, hogy nem igazán volt külön tudatos erősítés, mert tartottak attól, hogy a dobást negatívan befolyásolja majd. Azóta kutatások is alátámasztották, hogy az erősítés még javíthatja is a dobó képességet. Előfordulhat, hogy olyan választ kapsz, hogy annak idején addig ugráltak, amíg rosszul nem lettek. Azóta az is bebizonyosodott, hogy a sok felugrás messze nem robbanékonyság fejlesztésre van kitalálva. A túl sok ismétlés robbanékonyságot nem fejleszt, ellenben túledzést eredményezhet, valamint a sok ismétlődő ütődéstől az ízületek sérülékenysége kritikusan megemelkedhet.
Sok Szülő úgy gondolja, hogy 18 éves kor alatt az erősítő edzések rossz hatással vannak gyermekük fejlődésére. Sokan gondolják azt, hogy a súlyzós edzések következtében megállhatnak a gyermekek a növekedésben. Egyre több kutatás bizonyítja be, hogy ez csak egy mítosz, és akár egy 12 éves Sportoló is emelhet súlyokat minden fajta növekedési probléma nélkül, ugyanis nem az erősítéstől alakulhat ki probléma, hanem a helytelenül végrehajtott gyakorlatoktól.
Véleményem szerint évről-évre egyre jobb helyzetből indulnak a Sportolók. Amerikában egy általános utánpótlás Sportolói pályát a következő ív kiséri végig: 12 éves koruk környékén megismerkednek a Sportolók az alapgyakorlatokkal, valamint alap plyometriával is. A középiskola végére általános a 60-75 cm körüli emelkedés, ami nem extra, mégis igen meggyőző. Amikor eljut valaki Sportolóként az egyetemi szintre, megismerkedik sok olyan módszerrel, eszközzel, technikával, melyek együttes alkalmazása mellett a robbanékonyság és emelkedés újabb 15-25 cm-es fejlődést tesz lehetővé. Ebben az időben tanulják meg a Sportolók az egylábas/egyoldalas terhelések módszereit, a hengerezés előnyeit, a periodizációt, a különböző formaidőzítési és regenerációs technikákat.
Ez azt bizonyítja, hogy egy olyan időben élünk, amikor nem kell feltétlenül genetikailag áldottnak lenni ahhoz, hogy például zsákolhassunk. A sporttudományok, edzésmódszerek használatával és sok munkával kimagasló teljesítményre lehetsz képes genetikától függetlenül.
Az elvárások hatása a teljesítményre
Egész addig, amíg egy bizonyos szintet nem teljesít legalább egy valaki, addig az emberek azt hiszik, hogy az adott teljesítmény elérése lehetetlen. A példa kedvéért amikor az erőemelők világában eljutottak a 300 kg-s guggolásig, éveken/évtizedeken keresztül nemvolt képes senki sem átlépni a 300-as határt. Egy verseny alkalmával sikerült egy versenyzőnek hosszú időután, majd – mintha legalábbis ezzel engedélyt kaptak volna az erőemelők – a következő hónapokban több, mint tizen szintén teljesítették az előtte sokáig lehetetlennek hitt kihívást. A 300 kg napjainkban a komoly erőemelőknél már edzés súly, nem pedig 1 ismétléses maximum.
Hasonló volt az is, amikor 1984-ben Orlando Woolridge először mutatott be lábközötti zsákolást. Egész addig ez elképzelhetetlen volt… napjainkban egy zsákolóversenyen szinte már kötelező elemnek mondható ez a fajta végrehajtás.
Ehhez a témakörhöz kapcsolódik egy korábbi cikkem a KEZDŐ5.hu hasábjain, amit a következő linkre klikkelve olvashatsz el:
Az atletikusság fontossága napjaink kosárlabdájában
Természetes emberi tulajdonság, hogy ha tudjuk, hogy más már képes volt egy bizonyos teljesítmény elérésére, könnyebben hisszük el magunkról is, hogy képesek vagyunk rá. Ezzel megelőlegezzük a pozitív megerősítést és így könnyebben/gyorsabban érjük el célunkat. A mostani fiatal generáció kiemelten szerencsés, mert lehetősége van Jordan, Kobe, Carter, LeBron zsákolásainak látványából meríteni önbizalmat és motivációt.
Ezt a három feltételezést érzem a leglogikusabbnak az emelkedés/ugrás/zsákolás fejlődéstörténetét illetően.
Azt hiszem az egész bejegyzés legfontosabb mondanivalója, hogy minden lehetőséged megvan arra, hogy fejleszd az emelkedésed, hogy képes legyél zsákolni, és hatalmas blokkolásokra legyél képes a mérkőzéseken. Ne a kifogásokat gyártsd Magadnak, hogy miért nem fog sikerülni, hanem tegyél érte, hogy megvalósuljon az elvárásod Magaddal szemben. Ha nem tudod, hogy mit tegyél, hogyan fejleszd Magad, vedd fel velem a kapcsolatot, és kezdjük el a közös munkát!
A következő bejegyzésben a megindulások fejlesztésének módjairól fogok írni, amit fejleszteni kiemelt fontosságú, mivel napjaink kosárlabdájában a pillanatok döntenek, és ha az indulásod robbanékonyságának segítségével már az első mozdulatoddal előnyt szerzel, az ellenfeled nagy eséllyel már csak szabálytalanul lesz képes megállítani.
